Zsédenyi Adrienn: Újhold
A tegnapok fénye távoli láng, Ma ragyog a lét, ma nincs ami bánt. Forog a sors, hát fordul a tánc, Még alig hiszem, Hogy mellettem állsz. A tegnapok árnya százfele bújt, Ma vakít az ég, rossz álom a múlt. Hol az a szél, 'mely egy szürke világba elfújt?
Refr.: Újhold jár-, Egy szerelem őrzi a szívem. Még sose látott színeket hoztál. Ilyen meseszép sose voltál Újhold jár-, És szerelem ízű lett minden. A világra új reményt szórtál-, Még száll...
A tegnapi bánat célt is adott: Bár szívembe mart, de élni hagyott. Jöhetnek százszám szélviharok, Mert ezen a Földön nem félni vagyok... A tegnapi könny sok jót nem igért, De keserű sója a tengerig ért. Szemeim nézd, hogy sírtam is, el se hinnéd!
Refr.: Újhold jár-,...
Nézd, csoda ezüst fátyolt hord az ég![Háhá!!!] Nézd, ahogy felragyog a holdszerű nyakék! Nézd, milyen gyönyörű, és mégis szebbet lát-, Ha ránk figyel, ha elvisel két földi szempárt! [Háááááááááááá] Refr.: Újhold jár-,... Megkapja a jót, aki jót vár...
|